A koliból még csak két srácot sikerült megismernünk, akik szintén a Dublin Institute of Technology-ba fognak járni. Az egyikük spanyol (Javier), a másik pedig omani (Hamin).

Haminnal tegnap este egész sokat beszélgettem. Teljesen lenyűgöztem azzal, hogy mennyit tudok az iszlám vallásról. Azért csak elég színvonalas még mindig a magyar oktatás bárki bármit mond.

Mióta itt vagyunk mindenhová velük megyünk, mert Hamin már egy éve tanul a DIT-ben és jól ismeri Dublint.

Ma sajnos csak hárman indultunk útnak, mert Hamin tengeribeteg lett a konzerves haltól, Bea pedig első nap olyan sikeresen felavatta az új cipőjét, hogy nem maradt bőr a sarkán.

Ma elhagytuk Dublint, hogy egy igazán szép helyről láthassuk a tengert először. Szerencsére az idő is nekünk kedvezett, mert végig sütött a nap. Egészen meglepő, hogy mióta itt vagyunk egyáltalán nem esett még az eső.

40 perc vonatozás után meg is érkeztünk Bray-be. Egyből betértünk egy olasz kis kávézószerűségbe, mert nagyon éhesek voltunk. Szégyen, de vendéglátós létemre nem sikerült osztályba sorolnom. Mindenesetre nagyon tetszett; egyszer én is nyitok egy ilyet, ha megtehetem és kapok rá engedélyt. :) A lényeg, hogy addig várakoztunk egy kis sonkás szendvicsre, hogy megjelent lelki szemeim előtt a Hotel Marina-Port, ahol nyáron dolgoztam. Erről annyit kell tudni, hogy mi még azt sem vártuk meg, hogy a vendég leüljön, már ott álltunk az asztaluknál, hogy mit kérnek. Azt a szüttyögést, amit a pult mögött levágott az a két olasz... Ez még nekem is sok volt, pedig én igazán türelmes vagyok. Sikerült is túlsütnie a bagettemet, mert annyira küzdött valakiknek a sonkás sárgadinnyés tálján, amelytől bonyolultabb étel nem is létezik...

Ezt az igencsak "szép" élményt követően a tengerparton sétálgattunk. Ma viszonylag csendes voltam, melyre Javier is megjegyzést tett. Mondtam neki, hogy elgondolkodtam a körülöttem lévő dolgokon, melyre ő azt felelte, hogy ne gondolkodjak, nekem gyönyörű életem van, mert 6 hétig dolgoztam egy hotelben, ahol sok minden történik. :) Micsoda magasröptű következtetés...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.